A nagy póling Európa legnagyobb partimadara. Testhossza eléri az 50-60 cm-t, szárnyfesztávolsága 80-100 cm között mozog. A tojók nagyobbak, mint a hímek. Eurázsia mérsékelt és hidegövi, vizenyős, tágas területein, turján vidékein költ. Hazánkban csak kis számban költ, inkább átvonuló faj, tavasszal és ősszel jelenik meg nagyobb számban. Minden évben vannak azonban átnyaraló példányai is. Ezek olyan egyedek, amelyek pár nélkül maradtak, vagy sikertelen volt a költésük, ezért a szokásosnál jóval korábban elindultak a déli tájak felé.

Fotó: Palcsek István Szilárd

Kardoskúton is rendszeresen láthatunk a nyári hónapokban nagy pólingokat. Akár már június elején megjelennek és az egész nyarat itt töltik. Idén eddig a legnépesebb csapat 25 példányból állt. A kora délelőtti és késő délutáni órákban a tó körüli legelőkön, kaszálókon rovarokkal, férgekkel, csigákkal, növényi részekkel, bogyókkal, magvakkal táplálkoznak, a déli órákban pedig elhúzódva pihennek.

A nagy pólingoknak hosszú, lefelé hajló csőrük és barnás, keresztsávos tollazatuk van. Leginkább a „póli-póli” hangzású kiáltásukról lehet megismerni őket. A népnyelv szélkiáltóknak is nevezi ezeket a madarakat, mert a megfigyelések szerint, amikor megérkeznek, akkor hamarosan az esős, szeles időszak is beköszönt.

A kardoskúti Fehér-tó térségében nemcsak nagy pólingokkal, hanem kis pólingokkal is találkozhatunk. Igaz, utóbbiak jóval ritkábban fordulnak meg errefelé.

A cikk borítóképét készítette: Daróczi Csaba (Éjszakázók)